Ön offline van
bojt_banner_960x390px.jpg

Miért hasznos a böjt?

A böjt keresztény hagyományai

A böjtölés vallási hagyományokon alapul és gyakorlatilag az összes vallásban megjelenik. A keresztény közösségekben a húsvét előtti negyven napos előkészületi, megtisztulási és bűnbánási időszakot nevezzük nagyböjtnek. A nagyböjt kezdőnapja Hamvazószerda, ami minden évben február 4. és március 10. közé esik, és a húsvéti feltámadási misével ér véget. A nagyböjti időszakban a katolikus egyház előírása szerint naponta legfeljebb háromszor lehet étkezni mértékkel, nem jóllakva, illetve a hús fogyasztását kerülni kell péntekenként, viszont állati eredetű fehérjék és a tojás fogyasztása is megengedett. Fontos kiemelni, hogy vallási értelemben a böjt nem az étkezés korlátozásáról szól. Az önmegtartóztatás pusztán egy eszköz, ami hozzásegít a böjtölőt a belső koncentrációhoz és a tisztább tudatállapothoz. Mivel húsvétkor a kereszténység azt ünnepli, hogy Jézus a halálával és a feltámadásával megmentette az embereket a bűneiktől, ezért a böjti időszak egyben bűnbánati időszak is a vallásos keresztények számára.

A böjt más vallásokban

A böjtnek a zsidó vallásban és az iszlámban is fontos szerepe van. A zsidóság legnagyobb ünnepe az engesztelés napja, vagyis a Jom Kippur, ami a megtérésre szólítja fel a híveket egy 25 órás böjtön keresztül. Az iszlám vallásban pedig ott a Ramadán, a böjti hónap, amikor a hívő muzulmánok hajnalhasadástól napnyugtáig nem ehetnek, nem ihatnak, nem élhetnek szexuális életet, nem dohányozhatnak és még csak a hangjukat sem emelhetik fel. De böjtölnek a természeti népek is, sőt a böjtölés az állatvilágban sem ismeretlen. Ha egy állat beteg, akkor ösztönösen nem eszik, hogy a szervezete a gyógyulásra tudjon összpontosítani, de ugyanúgy nem esznek a vándorló madarak sem, hogy a melegebb éghajlatig tartó fáradtságos utat könnyebben tudják megtenni.

A böjt hatása az egészségre

A böjtölést nem csak vallási okokból, hanem testünk tisztítása és krónikus betegségeink gyógyítása érdekében is végezhetjük. A túlzott zsír- és szénhidrátbevitel ugyanis rendkívüli módon megterheli a szervezetünket. A testtől megvont szilárd táplálék ezzel szemben lehetővé teszi az emésztőszerveknek a pihenést, kíméli a hasnyálmirigyet, a májat, az anyagcserét fenntartó szöveteket és a sejteket. Egyes vélemények szerint a böjt olyan a test számára, mint amikor újraindítjuk a számítógépet: normalizálódik a cukor, a koleszterinszint, a vérnyomás, sőt az inzulinrezisztencia. A bél megszabadul a salakanyagoktól, a bélflóra helyreáll, a szervezet raktárai pedig mobilizálódnak. Emellett a közérzetünk is jelentősen javul, sokkal frissebbnek, könnyebbnek érezhetjük magunkat, és jelentős súlyfeleslegtől szabadulhatunk meg.

A böjt típusai

A böjtnek számos típusa létezik. A legszigorúbbak és egyben a leghatásosabbak azok a böjtök, ahol minden szilárd táplálékot megvonunk magunktól, ilyen például vízböjt vagy a hazánkban leginkább elterjedt léböjt. A léböjtkúra terápiás alkalmazása hosszabb ideig, egy héttől akár 3-4 hétig is eltarthat. Fontos kiemelni, hogy az ilyen, hosszabb ideig tartó böjthöz elengedhetetlen az orvos, szakember segítsége. A kúrának szigorú feltételei vannak, oda kell figyelni a megfelelő folyadékbevitelre és a testi-lelki feltöltődésre. A böjt alatt csakis folyadékot lehet fogyasztani, ez azonban nem jelent koplalást, hiszen a víz és a gyógyteák bőséges fogyasztása mellett a frissen préselt gyümölcs- és zöldséglevek, a gabonapépből készült folyadék és a zöldségalaplé fogyasztása is megengedett. Emellett létezik még gyümölcsböjt, ahol csak 3-4 kiválasztott gyümölcsöt fogyaszthat a böjtölő, illetve van rizsböjt, krumpliböjt, hajdinaböjt, teaböjt és nyákböjt. A böjtölés alatt kiemelt szerepe van a rendszeres testmozgásnak, mellyel megelőzhető, hogy a test a zsírszövetek mellett az izmokat is lebontsa.

Könnyített böjt

Aki nem szeretne egy hosszabb, szigorúbb kúrába belevágni, már azzal is sokat tehet az egészségéért, ha heti egy 24 órás böjtnapot tart, vagy ha a megszokott ételmennyiséget 20-30%-kal csökkenti. Emellett érdemes ügyelni az arányokra! A szakértők szerint két negyedrész zöldség, egy negyedrész összetett szénhidrát (barna rizs, quinoa, zabkása, bulgur, köles) egy negyedrész fehérje (hús) kerüljön a tányérra. Szintén népszerű, és az egyszerű halandó számára talán könnyebben megvalósítható az ún. időszakos böjtölés. Ennek lényege, hogy étkezési és böjtölési időszakra bontjuk fel a napot. Előre eldöntjük, milyen hosszú legyen az étkezési ablak, és csak ebben a meghatározott időszakban fogyasztunk. Például, ha ez az étkezési ablak 8 óra, akkor minden nap reggel 10 és este 6 között eszünk, utána pedig 16 órán keresztül pihentetjük a testünket. Étkezésünk során igyekezzünk kerülni a túlzott cukor- és szénhidrátbevitelt, az alkoholfogyasztást, és feldolgozott élelmiszerek helyett fogyasszunk sok zöldséget, gyümölcsöt. Az Auchan Korzó éttermeiben számos finom és ízletes ételből válogathatunk: egészségesek a házias főzelékek, a könnyű saláták és a gyümölcs-, zöldségturmixok is.
 
Oszd meg